PlayKid Mikulás Hétvége

HD kep a rendezvenyreA Helen Doron English Rózsadomb-Óbuda Fejlesztőközpont december 6-án és 7-én részt vesz a PlayKid Mikulás Hétvége rendezvényen a Millenáris Partban. Szeretettel várunk minden érdeklődőt standunknál és a színpadon megrendezésre kerülő bemutató foglalkozásainkon!

Ne hagyjátok ki ezt a nagyszerű lehetőséget, megismerhetitek a Helen Doron módszert, belekóstolhattok a világ egyik legmókásabb, legizgalmasabb és leghatékonyabb angolóráiba!

Naponta kétszer, délelőtt és délután is tartunk bemutatókat, melyen minden bátor jelentkező részt vehet, hogy megtapasztalhassa: angolul tanulni játszva is lehet.

További részletek a rendezvényről: www.playkid.hux

playkid

Időpontok, csoportok

Iskolánk sok szeretettel várja a kis és nagy diákokat, immáron 3 hónapos kortól nem csak 14 éves, hanem 18 éves korig, hiszen 2011-ben beindítottuk a Helen Doron Teen English nevű 14-18 éves korú gyerekek számára ajánlott programunkat is.

A Helen Doron módszer lényege, hogy a gyerekek minden korosztályban közvetlen tapasztalással és tanáraink szeretetteljes figyelme mellett sajátíthatják el az angol nyelvet. Hisszük, hogy a tanulás annál hatékonyabb és eredményesebb, minél több öröm és élmény társul hozzá, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a játékos, éleményekben gazdag foglalkozásokra.

Bejelentkezés: 06 70 2010 369 vagy bp-rozsadomb-obuda@helendoron.com

 

Tudtad, hogy a tanulás annál hatékonyabban és eredményesebben megy végbe minél több öröm társul hozzá?

Az örömteli oktatás neurológiája

Judy Willis

Agyi területeken végzett kutatások szerint, amikor a tanulás öröme elszáll, a tanulás maga is véget ér.

A legtöbb gyermek alig várja az óvodát, és boldog izgatottsággal néz az iskolás évek elé. Az óvódás és kisiskolás gyerekek körében még igen gyakori, hogy óriási lelkesedéssel számolnak be mindarról, amit tanultak. Sajnos, az oktatásban ma domináns ismétléseken és sztenderdizált teszteken alapuló oktatás könnyen elveszi a gyerekek kedvét a tanulástól. Mivel a törvényhozók számára a teszteredmények folyamatos javítása az elsődleges szempont, az oktatási törvények megalkotói gyakran azt a hibás következtetést vonják le, hogy a csoportosan dolgozó, nevetgélő, művészetek, zene vagy tánc terén kreatív diákok nem sajátítanak el valódi elméleti ismereteket. Ennek eredményeként a tanárok gyakran úgy érzik minden áron fegyelmezett légkört kell teremteniük a tanórákon. A gyerekeket tehát szigorúan sorba ültetik, arccal a tábla felé, s elvárják, hogy tankönyveik a megfelelő pillanatban a megfelelő oldalon legyenek nyitva.

Előnyös tanítási módszerek támogatása neurológiai ismeretekkel
Az igazság az, hogy amikor száműzzük a tanteremből az öröm és a biztonság kellemes érzéseit, egyben a hatékony információ-feldolgozást és a megtanultak hosszú távú emlékezetben való tárolását is megnehezítjük diákjaink számára. Ahelyett, hogy örömüket lelnék a tanulásban unottá, idegessé válnak; így persze legkevésbé sem tudjuk lekötni a figyelmüket. Egy idő után a kezdeti boldog izgatottság a feledés homályába merül és a tanulóknak már csupán rossz érzéseik támadnak az iskola szó hallatán.

Jómagam neurológusként és tanárként egyaránt tapasztalhattam, milyen fontos szerepe van az örömnek a tanórákon. Neurológiai képalkotó eljárásokkal végzett kutatások, és az agyi neurotranszmitterek szintjének vizsgálata egyaránt kimutatta, hogy a diákok órán való jó közérzete hatással lehet az információátvitelre, illetve az információ agyban való tárolására (Thanos et al., 1999). Amikor a tanulók motiváltak, stesszmentes környezetben tanulnak és elmerülnek abban, amit csinálnak az őket érő információk szabadon átáramlanak az amygdalán s így a kogníció magasabb szintjeit érik el. Ilyen esetben több neurológiai szintű összeköttetés jön létre az agyban, az információ tehát mélyebben rögzül és a tanulónak akár ’aha’ élményben is része lehet. Az ilyen jellegű élmények azonban közel sem a csöndes, rendkívül fegyelmezett tanórák résztvevőire, sokkal inkább a mozgalmas tanórák részeseire jellemzőek.

Agyi mechanizmusokon alapuló kutatások
Egy, a neurológiai képalkotó eljárások illetve a neuro-kemikáliák használatán alapuló kutatás eredményei egy olyan oktatási modell használatát támasztják alá, melyben a stressz és a szorongás jelenléte kevéssé jellemző (Chugani, 1998; Pawlak, Magarinos, Melchor, McEwan, & Strickland, 2003). E kutatás szerint akkor következik be hatékony, magas szintű ismeretelsajátítás, amikor a gyermekek tanórai tapasztalatai pozitívak, érdeklődési körükhöz, mindennapi életükhöz és élményeikhez kapcsolódóak.

Számos tanulásteoretikus (Dulay & Burt, 1977; Krashen, 1982) szerint a megtanultakat akkor őrizzük meg hosszú ideig a memóriában, ha azokhoz erős pozitív érzelmek társulnak. A kognitív pszichológia terén végzett kutatások klinikai bizonyítékkal szolgálnak arról, hogy a stressz, az unalom, a zavarodottság, az alacsony motivációs szint illetve a szorongás önmagában (vagy rosszabb esetben együttesen) megakadályozza a hatékony tanulást (Christianson, 1992).

A neurológiai képalkotó eljárásokkal és az agyban jelenlévő speciális kemikáliák (az ún. neurotranszmitterek) szintjét vizsgáló kutatások segítségével könnyen érthetővé válik, mi is történik az agyban a feszültséggel teli érzelmi állapotok során. A vér glukóz vagy oxigénhasználatát mérve a PET (pozitron emissziós topográfia) és az fMRI (funkcionális mágneses rezonancia) képekről leolvasható, hogy az agy mely területei mutatnak nagyobb aktivitást. Ezek a képek arról tanúskodnak, hogy a feszültséggel teli körülmények esetén az információ nem jut el a memóriarögzítésért és tárolásért felelős agyterületekre. Más szóval, amikor a stressz aktiválja az agy érzelmi szűrőit, az információ magasabb kognícióért felelős agyi területek felé áramlása korlátozottá válik, és így a tanulási folyamat megakad.

A biztonság szigete, az ideális érzelmi légkör megtervezése
Mint azt a fentiek is bizonyítják, a tanterem könnyen válhat a biztonság szigetévé, ahol a tárgyi tudáshoz szükséges információkon túl a diákok lehetőséget kaphatnak arra, hogy örömteli, támogató légkörben sajátítsák el a tananyagot. Amennyiben a tanár erőfeszítéseket tesz a tanóra feszült légkörének oldására, a pozitív hangulat megteremtésére a diákok érzelmi rugalmasságára, a diákok ennek köszönhetően mélyebb tudásra tehetnek szert. Mindezt tudományosan, az agyi képalkotó eljárásokkal végzett kutatások eredményei is alátámasztják.

Nem létezik olyan agyi képalkotó eljárással vagy az agyhullámokat vizsgáló módszerrel folytatott kutatás melynek eredményei szerint a tanulás során fellépő örömérzet, vagy a mozgalmas tanórákra jellemző hangoskodás negatív hatással volna a tanulásra. Mégis, napjainkban egyes iskolák hallgatólagos parancsot adnak ki a tanórák ’fegyelmezetlensége’ ellen. Most, hogy a tudomány képes a stressz, és a szorongás tanulásra gyakorolt negatív hatásait bizonyítani, a tanárok talán magabiztosabban hangoztatják majd a diákok lelkesedésének fontosságát.
A tanároknak meg kell tanulni egyszerre feszültségmentessé, és a megfelelő agyi stimulációhoz szükséges kihívásokban bővelkedővé, újdonságokkal telivé tenni a tanórákat!!!

A cikk az alábbi linken található The Neuroscience of Joyful Education,Judy Willis

Judy Willis ( jwillisneuro@aol.com; www.RADTeach.com) neurológusként tevékenykedett 20 éven keresztül; jelenleg a Santa Barbara Középiskolában tanít. Szerzője az alábbi műveknek: Research-Based Strategies to Ignite Student Learning: Insights from a Neurologist/Classroom Teacher (ASCD, 2006; http://shop.ascd.org/productdisplay.cfm?productid=107006) illetve a Brain-Friendly Strategies for the Inclusion Classroom (ASCD, 2007; http://shop.ascd.org/productdisplay.cfm?productid=107040)-nak.

Helen Doron Early English

Iskolánk sok szeretettel várja a kis és nagy diákokat, immáron 3 hónapos kortól nem csak 14 éves hanem 18 éves korig, hiszen 2011-ben beindítjuk a Helen Doron Teen English nevű 14-18 éves korú gyerekek számára ajánlott programunkat is.

A Helen Doron módszer lényege, hogy a gyerekek minden korosztályban közvetlen tapasztalással és tanáraink szeretetteljes figyelme mellett sajátíthatják el az angol nyelvet. Hisszük, hogy a tanulás annál hatékonyabban és eredményesebben megy végbe, minél több öröm és élmény társul hozzá, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a játékos, éleményekben gazdag foglalkozásokra.

Hozza el gyermekét bemutató óránkra most ingyen, hogy ő is megtapasztalhassa Helen Doron játékos módszerét!

Szakvélemény a HDDE programjáról

A szakvéleményt készítette:
Dr. Kovács Judit PhD MEd
docens

ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Kara
Korai nyelvpedagógiai és kétnyelvű közoktatási szakértő
Szakértői igazolvány sorszáma: 006914-02

1.) Nyelvelsajátításon alapuló nyelvfejlesztés

A HDEE Nyelviskola a 14 éves kor alatti gyermekek nyelvoktatásával foglalkozik. A vizsgált korcsoport nyelvfejlesztésére a Nyelviskola pedagógusai által alkalmazott módszer azon az elven alapul, amely megkülönböztet nyelvtanulást és nyelvelsajátítást. A 6-7 év alatti gyermekek esetében az idegen nyelvvel való ismerkedés és nyelvfejlesztés természetes és hatékony módja a nyelvelsajátítás, amely nem nyelvi, nyelvtani szabályok tudatos követésén, hanem természetes, mindennapi tevékenység közben nem-tudatos magatartáson alapul. Az idegen nyelvet értelmes szituációkban, rendszeresen halló gyermek a nyelvi szabályokat inkább érzi, mint követi. Nem a nyelvi precizitást értékeli ez a hozzáállás, sokkal inkább a kockázatvállalást, a próbálkozást, találgatást. Ezzel az is együtt jár, hogy nem egy speciális, különálló terület, az idegen nyelv fejlődik csupán, hanem a nyelvi impulzuson keresztül a gyermek egész személyisége. Mivel nem hagyományos iskolai, tanórai kontextusról van szó, a gyermek nincs kitéve egyfajta megfelelési kényszernek, hiszen fejlődését, eredményességét nem mérik osztályzatokkal. A hibajavítás is pozitív, kudarcélményt nem okozó módon történik a foglalkozásokon, csakúgy, mint abban a szituációban, amelyben a gyermek az első nyelvét elsajátítja. Az idegen nyelvvel való kapcsolat nem ’produktum-orientált’, nem kell adott időre számot adni az előmenetelről. Az idegen nyelvvel való foglalkozás, mint folyamat van jelen a gyermek életében.

2.) Tevékenység-alapú tanulás

A látott foglalkozásokon a korai nyelvelsajátítás egy másik alapelve, nevezetesen az, hogy a nyelvelsajátítás  élvezetes tevékenység közben kell hogy történjék, szintén jelen volt.  A kisgyermek számára elsősorban a játék, a mozgás, az éneklés, illetve e tevékenységek összekapcsolása jelent örömet. Ez az örömszerzés azonban nem öncélú: a gyermeki tanulásban elsőrendű szerepe van a tevékenységnek. Azt is mondhatjuk, hogy a gyermek nem azt csinálja, amit megtanult, hanem épp ellenkezőleg: azt tanulja meg, amit már csinált. A korai nyelvfejlesztésben éppen ezért hasznosak a mozgással összekötött tevékenységek, versenyek, állatok mozgásának utánzása, ritmikus mozgások, tánc, vagy körjátékok. A tevékenységek végzésére buzdító tanári utasítás azért is hasznos ebben az életkorban, illetve a nyelvvel való ismerkedés korai szakaszában, mert ad elegendő időt a produktív nyelvhasználat megjelenéséig is a receptív (a hallás utáni megértést segítő) készségek kialakulására. A gyermekkel foglalkozó pedagógus azonnal képet kap arról, hogy a gyermek megértette-e, vagy sem, amit hallott, hiszen mozdulataival fizikai választ ad. Ennek a fázisnak a neve a szakirodalomban: teljes testi válasz (Total Physical Response).

3.) A gyermek, mint értelem-teremtő

A gyermek ’értelemteremtő’ képességére alapoznak a HDEE pedagógusai, amikor arra számítanak, hogy a célnyelven adott utasításaikat, kéréseiket, tevékenységre való buzdításaikat a gyermekek örömmel teljesítik, mert megértik. Az idegen nyelv a gyermekhez, a tizenévesektől vagy a felnőttektől eltérően, nem kizárólag verbális úton, az egyes szavak megértése útján jut el. Az egyes szavak értelmének megalkotásában a gyermek számára nagy segítséget jelentenek a szituációk, cselekvések, az érzékelés, a vizuális és auditív szemléltetés, a pedagógus mimikája, gesztusai, amelyek a kommunikáció nem verbális eszközei.

4.) Az érzékelés, mint a gyermeki tanulás egyik módja

A kisgyermekek, mivel fogalmi gondolkodásuk nem olyan fejlett, mint a tizenéveseké vagy a felnőtteké, másféle módon, például érzékszerveik segítségével próbálják megismerni a körülöttük lévő világot, és értelmezni annak jelenségeit. Ezért fontos, hogy módjuk legyen sokfajta eszközzel, tárggyal kapcsolatba kerülniük tevékenység közben. Erre szolgálnak a különböző játék és sporteszközök, labdák, színes játékszerek, játékállatok. A látás és tapintás útján szerzett ismereteket jól egészítik ki a hallás útján szerzett ismeretek, amelyek, mivel idegen nyelvről van szó, elsődlegesek a helyes nyelvi modell, a nyelv hangzásának, intonációjának elsajátítása szempontjából. Ezen kívül a gyermekversek, mondókák, dalok ritmikája, rímei, hangzása, illetve a hallgatásukhoz kapcsolódó mozgásos tevékenységek (mozgásos érzékelés) a gyermeknek kellemes érzést jelent. A látott foglalkozásokon az érzékelés útján történő megismerésnek számos példáját láttam.

5.) A motiváció szerepe

A kisgyermek az idegen nyelv iránt akkor fog érdeklődni, ha az azzal való foglalkozás kellemes légkörben, stresszmentesen, örömteli, játékos tevékenységek formájában történik. A kisgyermekek nyelvtanárának az eszköztárában olyan tevékenységek kell, hogy szerepeljenek, amelyek ezeknek a kritériumoknak megfelelnek. A dicséret, a buzdítás, a mosoly a pedagógus mindennapi eszköze. A nem teljesen hibátlan nyelvi megnyilvánulások közvetlen javítása, memorizáltatása helyett a tanár a helyes nyelvi alakot ismétli, így a gyermeknek módjában van azt megjegyezni és rögzíteni. A kisgyermeket tanító pedagógus feladata semmiképpen sem a teljesítmény értékelése, és az elmarasztalás, hanem a pozitív attitűd kialakítására törekvés, amely a későbbi, iskolai nyelvtanulás során is a gyermekkel marad. A HDEE pedagógusai tisztában vannak ezzel a szereppel.

Összegzés:

A program óráinak meglátogatása, illetve a programban részt vevő szakemberekkel, kollégákkal történt megbeszélés során az a véleményem alakult ki, hogy a Helen Doron Early English Nyelviskola programja, valamint annak megvalósítása teljes mértékben megfelel a korai nyelvfejlesztésre vonatkozó korszerű szakirodalom elveinek. A nyelvelsajátítás elvén alapuló, tevékenység-központú, szituációkban, sok eszközzel és stresszmentesen történő nyelvfejlesztés folyik az óvodáskorú gyermekek számára, akik láthatóan élvezik a foglalkozásokat.  Semmi olyan tevékenységet nem láttam, amely a kisgyermek fejlődésére nézve káros lenne, hiszen nem tudatos tanulásról van szó.

Dr. Kovács Judit PhD
Budapest, 2009. február 19.

Egy nyelven vagy több nyelven?

Tények és tévhitek

Olyan orszában élek, ahol elkerülhetetlen, hogy napi szinten többféle nemzetiségű emberrel kerüljek kapcsolatba. Egy (idegen)nyelven beszélünk, viszont mindenkinek más az anyanyelve. Az itt születő gyerekek pedig többféle nyelvet fognak először hallani, majd később beszélni is. Jó ez nekik? Miért fontos, hogy fogalkozzunk ezzel a témával?

Egy konkrét példából szeretnék kiindulni: egy baráti házaspár egyik tagja magyar, a másik pedig argentin. A kisfiuk két és fél éves, és angol bölcsődébe jár. Arról beszélgettünk – és őket is megkérdezték a bölcsődében – hogy akkor most tulajdonképpen melyik nyelv lesz az anyanyelve a kicsinek? Ez egy nagyon érdekes, és összetett kérdés. Az édesanyja a saját anyanyelvén, spanyolul, az édesapja szintén az anyanyelvén, magyarul beszél hozzá, a mindennapi életük pedig angol nyelvi környezetben zajlik. Ez talán zavarosnak tűnik, de számára ez a természetes. Bátran használja hol az angol, hol a magyar és hol a spanyol szavakat. Előnye vagy hátránya származik ebből?

Nézzük a tényeket:

A neuropszichológiai kutatások ma már egyértelműen bizonyítják, hogy az agyunk az első életévekben rohamosan fejlődik. Új szinapszisok képződnek, differenciáltabb lesz az agyunk sejtes felépítése, ezáltal összehangoltabban tud majd működni, bonyolultabb műveleteket is könnyen el tud végezni. Ezt a folyamatot nagymértékben katalizálja a nyelvtanulás, lehetőségünk van 4-5 nyelvet is elsajátítani úgy, mintha az anyanyelvünk lenne. A neuronpályák párhuzamosan alakulnak ki, mind egy-egy nyelvnek megfelelően.

Az Európai Unió útnak indította a Piccolingo nevű kampányát, amelyben a korai nyelvtanulást népszerűsítik mind a 27 tagállamban. Sok szervezet, egyetem, cég, magánszemély csatlakozott már a programhoz, mivel hisznek abban, hogy úgy lehet igazán egységes Európa ha találunk egy közös nyelvet.  Magyarországon még mindig azt lehet mondani, hogy nagyon kevesen beszélnek! egy idegen nyelvet. Az iskolákban első vagy harmadik osztálytól kötelező az idegennyelv-tanulás, de sokszor a módja idegen, és nem a kommunikációra fókuszál. Több óvoda kínál már angolórákat, egy-egy speciális módszer is megjelent már, de csak nagyon lassan nyernek teret maguknak, a köztudat nehezen fogadja el, hogy idegen nyelvre márpedig szükség van.

Tévhitek

“Nem tanulja meg rendesen az anyanyelvét.”
“Összezavarodik”
“Ráér még később” 

Ezen érvek közül az utolsónak van valamennyi alapja. Az tény, hogy minden gyermek más, és semmit sem szabad siettetni, ugyanakkor az is tény, hogy minél később kezd el egy gyermek akár csak ismerkedni egy idegen nyelvvel, annál kevésbé tudja azt tökéltesen (és kisebb engergiabefektetéssel) elsajátítani.
Hisszük, vagy sem, egy kisgyermek sokkal több mindent ért, és érez, mint mi, felnőttek. Nem is látjuk, hogy napról-napra milyen fejlődésen megy keresztül testileg-lelkileg. Pszichológiai szempontból kijelenthető, hogy nem hátráltatja a gyermek fejlődését, ha nem csak az anyanyelvével ismerkedik a korai életévekben, ha az az életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő módon történik, nem siettetve semmit.

Összefoglalva

A téma aktuális, mindig lesznek támogatói, és ellenzői. De az a legfontosabb, hogy a gyermekünk számára ablakot nyissunk a világra. Ehhez pedig szüksége lesz egy olyan nyelvre, amit mindenki ért.

Koncz-Kanyó Gabriella
Forrás: Online Pszichológia